2009. március 10., kedd

Ítélet

A Versailles-i fellebbviteli bíróság elismerte az okozati összefüggést a hepatitisz-B vírus elleni védőoltás, valamint Armelle Jeanpert és Arlette Leroy sclerosis multiplex megbetegedése között. Rég várt győzelem. De ez a győzelem nem feledtetheti azt az akadályokkal terhes utat, amelyet az áldozatok százainak kell bejárniuk, ha igazuknak érvényt akarnak szerezni.

Két, 2001. május 2-án hozott ítéletében a Versailles-i fellebbviteli bíróság egyértelműen a hepatitisz B vírus elleni védőoltás áldozatai mellett foglalt állást, hatályában fenntartva a Nanterre-i elsőfokú bíróság 1998. június 5-én hozott ítéletét. Ez utóbbi ítéletben a bíróság már kimondta az SKB laboratórium teljes felelősségét az Armelle Jeanpert és Arlette Leroy által elszenvedett sérelemért. Mindketten sclerosis multiplexben szenvednek a hepatitisz B vírus elleni védőoltás következtében. „Megállapítást nyert, hogy a bizonyítás során figyelembe vett tényezők […] összességükben elegendő súlyúak, pontosak és egybehangzóak, hogy alappal lehessen levonni a következtetést: az Engerix B védőoltás Jeanpert asszony esetében siettető hatást gyakorolt a sclerosis multiplex kialakulására, vagy annak egyenesen kiváltó oka volt. Fennáll a védőoltás és a bekövetkezett megbetegedés közötti ok-okozati összefüggés […]”. A Versailles-i bíróság helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését is, amelyben ez utóbbi a SmithKline Beecham (SKB) laboratóriumot arra kötelezte, hogy térítse meg az Armelle Jeanpert-nek és Arlette Leroynak okozott kárt.
Három éven keresztül az SKB laboratórium mindent megtett felelőssége elhárításáért és a döntés késletetéséért. Kérelmére a bíróság 1999 elején szakértői bizonyítást rendelt el, amelynek eredménye 2000. március 20-án vált ismertté. Időközben az áldozatok önszerveződő mozgalmának a Revhab keretében történő összefogása lehetővé tette azt, hogy a francia Egészségügyi készítmények biztonsági ellenőrzésére hivatott ügynökség (Afssaps) további járványügyi tanulmányokat készítsen. A 2001. március 21-i fellebbviteli tárgyaláson az SKB ezen tanulmányokkal két, a tárgyalást megelőző hónapban publikált vizsgálat eredményét kívánta szembeállítani. E vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a védőoltásnak nincsen szerepe a sclerosis multiplex kialakulásának kiváltásában. Kárba veszett igyekezet volt ez a laboratórium részéről: ezek a nagy médiavisszhangot kapott tanulmányok a legkevésbé sem győzték meg a bírákat. Pr Bégaud, a Nemzeti Gyógyszerfelügyeleti Bizottság elnökhelyettesének több ízben (egyebek közt lapunk hasábjain is, ld. a 2001 áprilisában vele készült interjút) hangoztatott álláspontja, mely szerint ezek a tanulmányok nem bizonyítanak semmit, értő fülekre talált.
Korszakalkotó ítélet
Az SKB laboratórium már az ítélet kihirdetésekor közölte azt a szándékát, hogy a döntést a Semmítőszéken kívánja megtámadni. Álláspontja szerint ugyanis nem nyert bizonyítást a védőoltás és a sclerosis multiplex kialakulása közötti ok-okozati összefüggés. A Jeanpert és Leroy ügynek tehát nincs még vége. Azonban a Semmítőszék csak az eljárásra vonatkozó formai szabályok betartását vizsgálja, az ügy érdemében nem foglal állást. Így a 2001. május 2-án született ítélet, amely két felperes esetében megállapította a védőoltás és a sclerosis multiplex között fennálló okozati összefüggést (ld. a fenti idézetet) korszakalkotó jelentőségűnek bizonyul. Ezen összefüggés fennállásának megállapításához a Versailles-i bíróság a megcáfolhatatlan tényeket összességükben és egymásra tekintettel mérlegelte. Armelle Jeanpert esetében a bíróság az ítéletet a védőoltás beadásának és a sclerosis multiplex kialakulásának időpontja közötti összefüggésre alapozta. Az SKB által indítványozott szakértői bizonyítás eredményén kívül a bíróság két másik, Armelle Jeanpert esetét vizsgáló orvosi szakvélemény megállapításait is figyelembe vette. Egyrészt azt a szakvéleményt, amelynek alapján a társadalombiztosítási szervek a kötelező hepatitisz B elleni védőoltásból fakadó munkahelyi baleset áldozatának ismerték el Armelle Jeanpert-t. Másrészt pedig azt, amelyet az Egészségügyi Főigazgatóság vett figyelembe a kötelező védőoltásból eredő balesetért az asszonynak járó kártérítés összegének megállapításakor. Egyébiránt a Versailles-i bíróság az Afssaps által készített tanulmányokra támaszkodott, amelyek megállapították, hogy „ha a vizsgálatok eredményei alapján ki is zárhatjuk annak komoly kockázatát, hogy a hepatitisz B elleni védőoltásnak demyelinizáló hatása lenne, vagy autoimmun reakciót váltana ki [...], ez a kockázat kis mértékben ugyan, de fennáll azoknál a személyeknél, akik bizonyos okoknál fogva különösen érzékenyen reagálnak a vakcinára”. Az ítélet szerint „Armelle Jeanpert esetében ez a kockázat (értsd: alacsony mértékű kockázat - szerk. megj.) fennállt és súlyosbította a helyzetet.” A bíróság emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy az SKB laboratóriumok maguk ismerték el egy Armelle Jeanpert-nek írt levélben (még ha erről az elismerésről ma mélyen hallgatnak is), hogy a sclerosis multiplexet a Vidal-féle gyógyszerkatalógus az említett védőoltás ritka, de lehetséges mellékhatásaként említi. Végezetül fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Versailles-i bíróság mint figyelemre méltó körülményként számításba vette az ítélet meghozatalakor azt a tényt is, hogy „Armelle Jeanpert esete nem elszigetelt jelenség [...]. Megállapítást nyert, hogy mintegy száz emberen mutatkoztak a sclerosis multiplex tünetei kis idővel a védőoltás beadása után.”
Varázsige...
A semmítőszéki eljárásra és a mintegy kétszáz hasonló ügyben indított per eredményére várva az okozati összefüggés fennállásáról folytatott viták változatlanul folytatódni fognak. Egy erre vonatkozó bizonyíték állítólagos hiánya csupán varázsige, amelyhez sok újságíró és orvos túl könnyen folyamodik. Az igazságszolgáltatásnak nem feladata, hogy „azt meghaladó bizonyosságot szerezzen a kérdésben, mint amekkora bizonyosság alapján az egészségügyi hatóság tört lándzsát a védőoltás jótékony hatásai mellett” - fejtette ki Marc Girard, a Versailles-i fellebbviteli bíróság mellett működő szakértő az elmúlt április 19-én a Dalloz (heti rendszerességgel megjelenő, a jogalkalmazás aktuális kérdéseivel foglalkozó folyóirat) hasábjain. E figyelemreméltó elemzés tíz nappal az ítélet meghozatala előtt való közzététele minden bizonnyal megerősítette a bírákat döntésükben. Marc Girard ebben emlékeztetett arra, hogy nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a hepatitisz B vírus elterjedtségéről, ugyanígy a sclerosis multiplexszel érintett személyek számáról sem. Ezért hiányzott a kellően szilárd alap egy hepatitisz B vírus elleni tömeges oltási kampány jótékony hatásainak felméréséhez. Az újságírók, akik folytonosan „több tudományos bizonyítékot” követelnek, helyesen tennék, ha tájékozódnának az áldozatok körében. Ez utóbbiak hatalmas nehézségekkel kénytelenek szembenézni, ha jogaiknak érvényt akarnak szerezni. Így például Christiane Gavloski is, aki betegápolóként spondylarthritis ankylopoeticát kapott. Az Egészségügyi Főigazgatóság elismerte, hogy panaszai közvetlenül a védőoltásra vezethetőek vissza. Az egészségbiztosítási pénztár megállapította, hogy az oltás okozta a munkahelyi balesetet, és az érintett személynél bekövetkezett részleges rokkantságra figyelemmel járulék folyósítását határozta el. A letéti pénztár, mint a járulék folyósításáért felelős szervezet megtagadta a pénzbeli ellátás átutalását, mivel hiányolta az ok-okozati összefüggés fennálltának tudományos módszerekkel való megállapítását. „Hogyan lehetséges, hogy egy meglehetősen homályos működésű közigazgatási bizottság, amely egyáltalán nem ért az orvostudományhoz, kénye-kedve szerint fittyet hányhat a több orvosi szakvéleményen nyugvó döntésre?” - méltatlankodik Christiane Gavloski, aki azt is hozzáteszi: „Ez a jogtiprás és hatalommal való visszaélés sajnos nem elszigetelt jelenség. Hat embert is ismerek, akik ugyanilyen helyzetben vannak. Az eljárások nagyon sok költséggel járnak, és biztosítás hiányában sokan nem bírják erővel a végig. Egy demokráciában hogyan hagyhatunk így sorsára majd kétezer embert, akik mind a hepatitisz B elleni védőoltásnak estek áldozatul?
Régis Pluchet